Spanyol szilveszter
Frissítve: júl. 27.
A spanyol szilveszter nem különbözik sokban más európai országoktól: tüzijáték, petárdák és végtelen utcabálok sorozata. Spanyolországban sincs olyan ember, aki éjfélkor ne szebb, jobb és gazdagabb évet kívánna magának. Ebben az ügyben sokan biztosra akarnak menni, és országtól függően erre mindenkinek meg is van a saját tuti receptje. Érdemes ezt betartani a szerencsésebb újév reményében, és még közben arra is ügyelni, hogy valami apróságon biza el ne csússzunk, mert a feketelistás dolgok sora pont olyan hosszú, mint Fortuna lajstroma. Bevallom, hajlok a babonára. Én újév első napján, magyar szokás szerint ugyan, de spanyol fúziós lencsét eszek. Az év utolsó napján pedig, éjfélkor, szőlőt csemegézek, ahogy azt a spanyolok teszik. (és még van egy dél-amerikai szokás is, amihez tartom magam, de azt most babonából nem írom le. :)
Miért esznek a spanyolok 12 szőlőszemet szilveszterkor?
Spanyolországban, az év utolsó estéjén, pontban éjfélkor 12 szőlőszemet esznek, amelyek a következő év 12 hónapját jelképezik. Evés közben, ha odafigyelünk a szemek ízeire is, sorban megtudhatjuk, hogy jövőre melyik hónapunk lesz „édes”, és melyik „savanyú”. Ezt a spanyol szokást hivatalosan 1909-óta jegyzik, azonban ennél régebbi krónikák lapjain találhatóak olyan feljegyzések, miszerint néhány város főterén már 1896 szilveszterén külön esemény volt az éjféli szőlőevés.
De mi is történt 1909-ben, ami miatt az egész országban elterjedhetett ez a szokás? Ebben az évben rendkívül jó szőlőtermés volt az ország két délkeleti tartományában, Alicantéban és Murciában. A gazdák azonban nem örülhettek sokáig, mert a francia felvásárlók egyszeriben visszamondták az éves előjegyzett rendelésüket. Tehetetlenségükben a gazdák elkezdték ingyen szétosztogatni a szőlőt, hogy mihamarabb megszabaduljanak a nyakukon maradt terméstől. Szerencséjükre azonban, egy elchei kereskedőnek sikerült megmentenie a helyzetet és egyben véghezvinnie az ország egyik legnagyobb üzleti húzását.
Az alicantei tartományban található pálmáiról híres városban már pár éve divat volt az éjféli szőlőevés, ami alapján a kereskedőnek az az egyszerű ötlete támadt, hogy a fürtökről leszedett szemeket 12-ével csomagolják ki, majd így adják el azokat. Ezt olyannyira jól ki tudta vitelezni, hogy nemcsak Alicante tartományban, hanem az egész országban sikerült eladni a közös fiestákat, és a kényelmet kedvelő spanyoloknak. Ma már ezek a 12 szőlőszemet tartalmazó dobozkák és konzervek óriási kínálata várja a szerencsére éhező spanyolokat a boltok polcain.
Spanyolország szilveszterkor? Figyeljünk a szokásokra!
Ezzel persze még közel sincs letudva a szilveszteri szőlőmizéria. Aki tényleg nem szeretné a véletlenre bízni a jövő évi szerencséjét, annak még egy próbatételt ki kell állnia. Szokás szerint a 12 szőlőszemet, a fővárosi Puerta del Sol téren lévő Real Casa de Correos (volt Királyi Postahivatal) épületének toronyórájának 12-szeri kongatására kell elfogyasztani. Vigyázni kell, mert a procedúra egy gömb alakú súly leeresztésével kezdődik, miközben az óra négyszer üt negyedeket, majd csak ezután következik a 3 másodpercenként ismétlődő 12 kongatás. A szőlőszemeket pontosan ebben a ritmusban kell egyesével megenni. Nemcsak a Puerta de Solon, hanem az ország összes településén hatalmas tömegek vannak ilyenkor az utcákon, és valóban mindenki kezében ott van a 12 szőlőszem. A vidéki városok főterein óriási kivetítőkön közvetítik amint a madridi óra elüti az éjfélt, így az országban mindenki ugyanakkor és ugyanazon óra ütemére fogyaszthatja el a szőlőszemeket.
A televízió 1962 óta élőben sugározza az eseményt, és a kereskedelmi tévécsatornák megjelenése óta nagy verseny folyik a toronyórával szemben lévő lakások legjobb ablakaiért. Valamint a spanyol pletykaújságok kedvenc témája szilveszter előtt, hogy megtippeljék majd kivesézzék azokat a hírességeket, akik a különböző tévécsatornákon konferálják fel a toronyóra éjféli közjátékát.
A spanyolok nagyon komolyan veszik ezt a szokást, például 1989-ben óriási botrány kerekedett egy tévés bakiból. A TVE (Televisón Española) spanyol televízió bemondónője nem egy órával szembeni lakás nyitott ablakából, hanem egy stúdióból közvetítette a szilveszteri éjszaka eseményeit. Mentségére legyen mondva, hogy ő is mindent csak egy kis készüléken látott, így nem tudhatta, hogy a kollégák későn kapcsoltak be a helyszínről és lemaradtak az első 4 negyedes kongatásról. A 12 óraütést akkor konferálta fel, amikor az már rég a harmadánál tartott. Belegondolni is rossz, mennyi spanyol ember szerencséjét vágták haza a következő évre :)
Elképesztő spanyol szilveszteri hagyományok
De, hogy tényleg nem akármilyen fontosságú dologról van szó, azt talán a grandai Bérchules példája még jobban mutatja. 1994-ben, pont szilveszter napján az egész falu áram nélkül maradt, ami miatt a város vezetősége törölte az aznapi összes rendezvényt, beleértve a madridi éjféli óraszó élő közvetítését is. A falu a tragédiából nagy nehezen csak nyárra tudott felocsúdni, amikor azonnal be is pótolták az elmaradt fiestát. Babonából azóta sem ünnepelnek szilveszter éjszakáján, helyette minden augusztus legelső hétvégéjén tartanak egy sajátos pótszilveszetri bulit, amikor a 800 fős faluban 10000 ember szőlőzik egy jót.
A szőlőn kívül, sok városban szokás még a tengerpartokon hatalmas égő máglyákat rakni, ami körül kifulladásig tartó bulik vannak. Szintén hagyományosnak mondható az újévi fürdőzés az ilyenkor jéghideg vizű Atlanti-óceán vizében az északon található San Sebastian nevű városban. Valamint 6 spanyol városka nem bírja kivárni a februári karneváli napokat, így szilveszter éjszaka hivatalos utcai maskarásbált rendeznek. (Coín, Pamplona, El Visor del Alcor, Nájera, Lebrija és Casariche).
